> ## Content Index > Fetch the complete content index at: https://www.demeterszilard.hu/llms.txt > Use this file to discover other available public pages before exploring further. # Arany János kiállításmegnyitó - URL: https://www.demeterszilard.hu/arany-janos-kiallitasmegnyito/ - Published: 2019-06-26T09:00:00.000Z - Updated: 2026-11-06T12:32:08.000Z - Description: 2017 nyarán, Arany János születésének 200. évfordulóján kilencszer hét nagy A betű készült. Ha még igaz az a régi matek, mely szerint egy meg egy az kettő, akkor hatvanhárom A-betű indult szerte a Kárpát-medencébe és a nagyvilágba. - Author: Szilard Demeter - Tags: Mekkora a szívköröd?, Kezdetek – 2019, Beszéd, Térré lett idő, #Import 2026-11-06 15:17 [Mekkora a szívköröd?](https://www.demeterszilard.hu/mekkora-a-szivkorod/) · Kezdetek – 2019 Tisztelt hölgyeim és uraim! 2017 nyarán, Arany János születésének 200\. évfordulóján kilencszer hét nagy A betű készült. Ha még igaz az a régi matek, mely szerint egy meg egy az kettő, akkor hatvanhárom A-betű indult szerte a Kárpát-medencébe és a nagyvilágba. Hatvanhárom A-betű mutatta és mutatja, hogy itt a magyar origó, ezzel indul a magyar irodalom ábécéje, a mi alfánk: Arany. „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja” – mondja róla Szerb Antal. Ha ez így van, és miért ne lenne így, akkor hatvanhárom Arany-reaktor fűti jelenleg a nemzetet. Nem tudom, elég-e. Lehet, hogy kellene belőlük ötszáz, mint a walesi bárdokból, hadd zengjék a magyar szabadság dicséretét. Vagy ezervalahány, minden esztendőről egy, amióta ezért a szabadságért küszködünk. Az is meglehet, hogy elég lett volna egy, Arany János összes költeményeiből, középen a kapcsos könyvvel. Mert Arany kimondta az Á-t, nekünk kell mondanunk a B-t. Ezért indult útjára kilencszer hét A-betű. Tisztelt hölgyeim és uraim! Hogy ki volt Arany János, azt nagyjából tudjuk. Faragták innen is a szobrát, amonnan is, vagy legalábbis azt hitték. Egyesek fölösleget pakoltak rá, mások lehántották róla ezt a fölösleget, kiszabadították a szobrot a rárakódott értelmezészagytól, megint mások borostyánba zárták volna, mint valami mutogatni való őskori kövületet. Arany ettől nem lett se több, se kevesebb. Néha elképzelem, amint a túlvilági dolgozószobájában fegyelmezetten önironikus mosolyával elsétál a róla szóló értekezések terhe alatt roskadozó szekrény előtt, a szekrényen világít a felirat: „Gondolta a fene”. Az igazi kérdés az az, hogy kicsoda Arany János? Pontosabban: kicsoda nekünk Arany János? Az én első Arany-értelmezésem Szilágyi Domokos – kolozsvári, de leginkább Bukarestben élő – költő kis kötetecskéje volt, annak címe: *Kortársunk, Arany János.* 1969-ben jelent meg először, én a kilencvenes évek elején rágtam át többször is. Utána sokféle szemüvegen át nézegettem Aranyt, legutóbb Lövétei Lázár László, Csíkszentdomokoson élő költő *Aranykönyv*ecskéjét olvasgattam, Lövétei rajong Aranyért, rajongása fölnagyítja, a Lövétei-mikroszkóp hibáival is tökéletes Aranyt mutat. Olyan szerethetőt. Aztán rájöttem – nem valami nagy felismerés, de hát meg kellett érnem hozzá, hogy Aranyt saját jogon kéne olvasni. Nekem írt, vagy nekem is, nem csak Szilágyi Domokosnak vagy Lövéteinek – ha van költőnk, aki nem költőknek és/vagy kritikusoknak írt verset, az pont Arany János. Meg a fiamnak, és a fiam fiának, a még meg nem született lányomnak és az ő lányának. És hogy olvasni kéne őt. Megáll, leül, olvas. Aranyt olvasni abban a pillanatnyi csöndben, amíg a kivégzőosztag újratölt. Aranyt olvasni mindig, meg-megállva. E kiállítás címadó versében írja: „így a holnap mindig elrabolta a mát, / Én nem mertem élni, mert élni akartam...” Úgy látszik, ez a magyar kopernikuszi fordulat programja. Mi nem a „Merjünk gondolkodni!” jegyében kellene rendezzük közös dolgainkat, hanem a „Merjünk élni!” imperatívuszára kellene hallgatnunk? Tisztelt hölgyeim és uraim! Ez eddig rendben is volna, nagyjából ezért is jöttem ide, Topolyára Arany-kiállítást megnyitni, mint a budapesti székhelyű Petőfi Irodalmi Múzeum székely származású főigazgatója. Merünk élni. De hogyan érdemes élni? És itt idéznék Arany János szerb fordítójának, Jovan Jovanović Zmajnak 1877-ben keltezett leveléből, amelyben többek között – kicsit post factum – engedélyt kér költőnktől a *Murány ostroma* c. művének lefordítására, pontosabban újvidéki kiadására. (Jovan Jovanović Zmaj addigra már lefordította a *Toldi*t, a *Toldi estéjé*t, és „sok más kissebb nagyobb dáliái és örökszépségü balladáit”.) Jovan Jovanović Zmaj a levél vége felé kicsit kiszól a fordítói szerepkörből, idézem őt: „Méltóztassék egyszersmind megengedni hogy ez alkalommal egyet mást felemlítsek, melynek elmondása, mint Szerbnek és jó hazafinak, mint a magyar nemzet minden kétségkívüli barátjának, nagyon is szívemen fekszik, a melynek elhalgatása pedig anachronismus vétkével terhelné lelkemet. Harmadik éve már annak, hogy az idevaló szerbek egyvérü testvérei a Balkán félszigeten harczólnak az ötszázados kegyetlen zsarnokság ellen, harczólnak önlétükért, harczólnak a szent szabadságért. Én nem lennék szerb, ha lelkem mélyében nem volnék meggyőződve arról, miszerént ezen harczot siker fogja koronázni...” Teljesen mindegy, hogy’akkor miért tartotta fontosnak ezt megírni Aranynak. Számunkra – itt és most – az a fontos, hogy egy szerb fordító Aranynak címezve a tisztelet hangján a nemzeti szabadság mellett áll ki. Ez volt Arany, vagyis ez Arany. Petőfivel ellentétben nem a világszabadság, hanem a nemzeti szabadság költője. Ezért vagyunk ma itt. Ezért van ő ma itt. Ezért járja hatvanhárom A-betű a Kárpát-medencét és a nagyvilágot. Mert Európa erejét az olyan öneszmélt szabad nemzetek adják, akik mernek élni. Akik szabadon mernek élni, vagyis a saját életüket élik. Nem mások ellenében, hanem azért, hogy a holnap ne rabolhassa el a mát. Hogy ne lehessen „idegen város \[...\] a jelennek perce.” Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Forrás: Elhangzott Topolya Község Múzeumában a Hagyaték című Arany János kiállítás megnyitóján, 2019\. június 26-án. [← Hősök tere – Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós](https://www.demeterszilard.hu/hosok-tere-szaz-eve-szuletett-bessenyei-ferenc-es-gabor-miklos/)[Tartalom](https://www.demeterszilard.hu/mekkora-a-szivkorod/)[Fényírók →](https://www.demeterszilard.hu/fenyirok/)