> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.demeterszilard.hu/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Az István, a király több mint remekmű: megtartó erő
- URL: https://www.demeterszilard.hu/az-istvan-a-kiraly-tobb-mint-remekmu-megtarto-ero/
- Published: 2023-05-01T09:00:00.000Z
- Updated: 2026-11-06T12:32:08.000Z
- Description: Betölti az elsőszülött a hatodik életévét, apaként büszkülsz, aggódsz, iskolába iratod, kormányablak, fotó. Stáció. Mit hagysz rá, kérdezed magadtól. Hangszerek, oké, pont nem játszik basszusgitáron, mindegy, a falon is jól mutatnak, továbbá negyvenéves lámpás erősítő,…
- Author: Szilard Demeter
- Tags: Mekkora a szívköröd?, Szabadság – 2023, Publicisztika, Térré lett idő, #Import 2026-11-06 15:17

[Mekkora a szívköröd?](https://www.demeterszilard.hu/mekkora-a-szivkorod/) · Szabadság – 2023

Betölti az elsőszülött a hatodik életévét, apaként büszkülsz, aggódsz, iskolába iratod, kormányablak, fotó. Stáció. Mit hagysz rá, kérdezed magadtól. Hangszerek, oké, pont nem játszik basszusgitáron, mindegy, a falon is jól mutatnak, továbbá negyvenéves lámpás erősítő, hangfalak, könyvek ezrei, gyümölcsfák, egy db. traktor – és bakelitek. Vagyis vinyl helyesen, de akkor is bakelitnek mondod. Új módi, a belassulás eszközeként kapva kaptál rajta, kulturális ellenforradalomban élsz, módszertana: este kilenc után ne olvass csak olyan szerzőtől, aki legalább ötven éve halott, zene kizárólag bakelitről. Díszhelyen a duplakorong, *István, a király*. Az is negyven esztendős.

Alig lehettem több, mint most a fiam, amikor megszületett a mű, de még pár évet rá kellett húznom, amíg a hanganyag beszivárgott Ceaușescu diktatúrája ellenére Székelyföldre. Ültem a bátyámmal és a húgommal a negyedik emeleti panel kisszobájában, és ha volt áram, akkor ezt hallgattuk leginkább. A másik kedvenc a HBB *Vadászat* című öröke, a magyar könnyűzene két csúcsa. Az *István, a király* volt a történelemóra számunkra.

*Az iskolában dákoromán kontinuitást hazudtak számunkra idegen nyelven*, naná, hogy nem hittük el, kinéztünk az ablakon, minden cáfolta a hamisított múltat, hosszú ‘ó’-val ejtve lehetett csak igaz. Hát így ejtettük, nevettünk rajta. A tévében, már ha épp volt adás, szép jelent és még szebb jövőt propagáltak, kinéztél az ablakon, lásd fentebb. Szóval negyven éve is így nézett ki a kulturális ellenforradalom: „Megadták a villanyt”, morajlott végig a negyeden, amit mi úgy fordítottunk le, hogy lemezjátszót bekapcsolni, könyv a kézbe. Az *István, a király* volt a szűk keresztmetszet, édesapánkkal közös zenei kód, az ellen neki sem volt kifogása, nem származott belőle sem generációs, sem férfi–női konfliktus, egyedül a hatalom nem szerette, meg ne hallják a szekusok.

Azt addig is tudtuk, hogy székelynek születni kell. De az *István, a király* erősített meg bennünket abban, hogy magyarnak lenni jó. Értettük ugyan azt is, hogy „Da pacem, Domine”, de a majdnem tiltott elsőáldozás után jobban szerettem, hogy olyan Istenünk van, aki tud magyarul.

*Az pedig elmondhatatlan, mit éreztünk, amikor azt énekelhettük, hogy „Szép Magyarország, édes hazánk...”*

Igaza van Szinetár Miklósnak abban, hogy az *István, a király* műfaja: remekmű. Tegnap sajtótájékoztató keretében mutatták meg az új szereposztást, jó hangok, erős hangok, biccentettem magamban. A szervezők az alkotók mellé ültettek, Szörényi Levente és Bródy János mellett ülni megtiszteltetés, hát hallgattam, ha kérdeznek, válaszolsz, egyébként légy csendben, figyelj, tanulj, ha nagy emberek közelébe keveredsz, így neveltek. *Mind a hárman azt akarjuk, hogy száz év múlva is énekeljenek itt magyarul* — szólalt meg Bródy. *Ezért vagyok itt* – válaszoltam. Ebben maradtunk. Azt már csak most gondolom hozzá: a százéves célfüggvény szükséges feltétele, hogy ez a több mint ezeréves keresztény állam megmaradjon a szentistváni fundamentumain. Ahhoz viszont, hogy a szükséges mellé az elégséges feltételeket is biztosítsuk, kell nekünk az *István, a király*. Mert ahogy elnézem a könnyűzenei trendeket, aziránt vannak kétségeim, hogy a fiammal azonos zenei nyelven fogunk-e beszélni a közeljövőben. A kamaszkori szocializáció következtében majd megvívja a szabadságharcát a szülői ízlésterrorral szemben, ez a dolgok rendje. Elképzelhető, hogy érzelmileg nem tud majd kötődni a hangszerekhez, lámpás erősítőhöz, nehéz és robusztus hangfalakhoz. De abban biztos vagyok, hogy örökségéből ezt a dupla bakelitet nem fogja kidobni. Ott a helye a Petőfi-és Arany-összes, Benedek Elek, vagyis Elek apó mesekönyvei, Kodály és Bartók mellett. Az *István, a király* több mint remekmű. Megtartó erő. Tehát nemzeti ügy.

Forrás: [https://mandiner.hu/velemeny/2023/05/az-istvan-a-kiraly-tobb-mint-remekmu-megtarto-ero](https://mandiner.hu/velemeny/2023/05/az-istvan-a-kiraly-tobb-mint-remekmu-megtarto-ero?ref=demeterszilard.hu)

[← Itt járt Sándor](https://www.demeterszilard.hu/itt-jart-sandor/)[Tartalom](https://www.demeterszilard.hu/mekkora-a-szivkorod/)[Laudáció Temesi Ferencről →](https://www.demeterszilard.hu/laudacio-temesi-ferencrol/)