> ## Content Index > Fetch the complete content index at: https://www.demeterszilard.hu/llms.txt > Use this file to discover other available public pages before exploring further. # Önmagában a főváros nem tudja megtartani a magyar kultúrát - URL: https://www.demeterszilard.hu/onmagaban-a-fovaros-nem-tudja-megtartani-a-magyar-kulturat/ - Published: 2022-10-29T09:00:00.000Z - Updated: 2026-11-06T12:32:08.000Z - Description: Úton errefelé azon gondolkodtam, hogy helyes-e annak a programnak a neve, amely szándéka szerint a Kárpát-medencei vidéki múzeumokat helyezné fel ismét a mentális térképünkre? A Petőfi-bicentenárium keretprogramjaként a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségével arra szövetkeztünk,… - Author: Szilard Demeter - Tags: Mekkora a szívköröd?, Háború – 2022–2023, Beszéd, Térré lett idő, #Import 2026-11-06 15:17 [Mekkora a szívköröd?](https://www.demeterszilard.hu/mekkora-a-szivkorod/) · Háború – 2022–2023 Úton errefelé azon gondolkodtam, hogy helyes-e annak a programnak a neve, amely szándéka szerint a Kárpát-medencei vidéki múzeumokat helyezné fel ismét a mentális térképünkre? A Petőfi-bicentenárium keretprogramjaként a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségével arra szövetkeztünk, hogy több mint három milliárd forintból egyrészt a Budapesten kívül található múzeumaink kapnak lehetőséget állandó és időszaki kiállításaik, múzeumpedagógiai foglalkozásaik megújítására, infrastruktúrájuk fejlesztésére, másrészt pedig összerakunk egy olyan vándorkiállítást, amiben megmutatják magukat az intézmények, továbbá felvillantanak valamennyit abból az őrzött és gondozott örökségből, ami szerintem mégiscsak a magyar létezés alapja. Ami miatt elbizonytalanodtam: géniuszból több van. Az ötletadó géniuszunk, Hamvas Béla öt géniuszról ír. Ha körülnéznek ebben a kiállításban, akkor számtalan géniusz teremtő erejére láthatunk példát. És felismerjük őket. A géniusz olyan, mint a hős: akár ismerjük a nevét, akár névtelen, tudjuk róla, hogy az, ami. Géniusz a honfoglaló aranyműves, géniusz a világhírű festőnk, géniusz a népművészet mestere, mint ahogyan géniusz a tudós és feltaláló is. És ez mindenhol így van ezen a világon. De hogy létezik-e „magyar géniusz”, az már megkérdőjelezhető. Tegyük fel bátran a kérdést: létezik-e magyar géniusz? Abban a globális őrületben, amiben ma élnünk adatik, alighanem ez az egyik legfontosabb kérdés, és az alábbiakban meg is érvelném, hogy miért gondolom az egyik legfontosabbnak. Tudjuk, hogy a géniusz szavunk a latin ‚genius’ szóból ered, aminek jelentését szellemi képességként, az emberi szellemmel szokás aládúcolni, még pontosabban az emberi szellem alkotó erejét értjük alatta. A latin ‚geno’ ige viszont az ógörög ‚gennao’ szóból eredeztethető, aminek a jelentése nemz, teremt. Ezért mondják azt egyes filozófusok, hogy a géniusz az isteni teremtésaktust ismétli meg, és mint ilyen, nem lehet szabálykövető. Van a géniuszban valami isteni, tehát ráción felüli, az emberi értelem számára megfoghatatlan és értelmezhetetlen, és ezt nagyjából Platón óta csodáljuk. Épp ezért nehéz érvelni amellett, hogy eme isteni résznek lehetne nemzetisége, továbbra is kérdés, hogy a géniusz lehet-e magyar. Józanabb bölcselők azt javasolják, hogy ilyenkor érdemes a következmények felől is végiggondolni a problémát, szerintük a teremtett világból lehet következtetni a teremtőre. Ha ez így van, akkor a mi kérdésünk úgy fogalmazható át: van-e az emberi létezésnek magyar minősége, létezik-e magyar világ? A válasz itt található ezekben a termekben. Vagy még egyszerűbben: a válasz mi magunk vagyunk. A bárhol szabadságával szemben mi a valahol szabadságában élünk. Szeretjük a hazánkat és szülőföldünket, magyarul nézünk a világra és saját életet akarunk élni. Van az emberi létezésnek magyar minősége, mert azt éljük. Engedjék meg, hogy a fentebbi eszmefuttatás lábát lerángassam a földre. Évek óta mondogatok pár tételmondatot, ami miatt elég népszerűtlen vagyok egyes budapesti tekintetes előtt. Az egyik úgy hangzik: nincs több közgyűjtemény. Egyetlen magyar közgyűjtemény létezik, aminek különböző végpontjainak lehetünk gondos gazdái – de ugyanazt az egységes magyar kulturális örökséget őrizzük, gyarapítjuk és tesszük láthatóvá, legyünk budapesti főigazgatók, avagy kézdivásárhelyi muzeológusok. Ebből következően nem léteznek fővárosi és vidéki intézmények sem: magyar múzeumok vannak, a magyar teremtőerő megannyi temploma. Ezekben a múzeumokban nem értéksemleges munka folyik, hanem értékelkötelezett. Nekünk a magyar kultúra az első. És nem azért fontosabb számunkra a magyar kulturális örökség, mert jobb vagy rosszabb bármilyen más nemzet kultúrájánál, hanem azért, mert a miénk. Válságos időket élünk, a kulturális intézmények fenntartói nehéz döntésekre kényszerülnek. A magyar kulturális élet viszont fejnehéz, Budapest-központú. Egy végleg bezárt győri, szabadkai, székelyudvarhelyi vagy beregszászi kulturális intézményért nem szokás utcára menni a fővárosban. A médiatér is szűk fókuszú, ezek a történetek radar alatt maradnak. Ez baj. Lehet, hogy egy budapesti főigazgató szájából furcsán fog hangzani, de hetek óta azt zsolozsmázom minden lehetséges döntéselőkészítő fórumon, hogy a következő időszakban elsődleges és stratégiai fontosságú a vidéki kulturális intézményrendszer megerősítése. Önmagában a főváros nem tudja megtartani a magyar kultúrát. Vagyis ha feladjuk a magyar géniusz szálláshelyeit, akkor a magyar nemzet jövőjét adjuk fel. Nem magyarok leszünk, hanem akárkik. És akkor fölösleges volt ezeregyszáz év küzdelme itt, a Kárpát-medencében. Hát ezért tartom az egyik legfontosabb kérdésnek manapság annak megmutatását, megélését, hogy létezik, megtart és ma is hat a magyar géniusz. Ahogy egyik legnagyobb költőnk, Arany János írta volt 1848-ban az *Örökség* című versében: „Igy a zászló, ránk örökbe maradt, / Ránk hagyák azt erős átok alatt: / Átok alatt, hogy, ha elpártolunk attul, / Ne legyen az isten istenünk azontul. // Most telik be, vagy soha, ez átok. / A zászlót, a zászlót ne hagyjátok! / Ha minket elfú az idők zivatarja: / Nem lesz az istennek soha több magyarja.” Forrás: Elhangzott a Magyar Géniusz Vándorkiállítás győri állomásának megnyitóján 2022\. október 29-én. [https://www.origo.hu/kultura/20221029-demeter-szilard-magyar-geniusz-vandorkiallitas-gyori-megnyitoja.html](https://www.origo.hu/kultura/20221029-demeter-szilard-magyar-geniusz-vandorkiallitas-gyori-megnyitoja.html?ref=demeterszilard.hu) [← Ünnepi köszöntés Kiskunfélegyházán Petőfi Sándor szobránál](https://www.demeterszilard.hu/unnepi-koszontes-kiskunfelegyhazan-petofi-sandor-szobranal/)[Tartalom](https://www.demeterszilard.hu/mekkora-a-szivkorod/)[Levélféle egy harcostárshoz →](https://www.demeterszilard.hu/levelfele-egy-harcostarshoz/)