> ## Content Index > Fetch the complete content index at: https://www.demeterszilard.hu/llms.txt > Use this file to discover other available public pages before exploring further. # Ünnepi köszöntés Kiskunfélegyházán Petőfi Sándor szobránál - URL: https://www.demeterszilard.hu/unnepi-koszontes-kiskunfelegyhazan-petofi-sandor-szobranal/ - Published: 2022-10-27T09:00:00.000Z - Updated: 2026-11-06T12:32:08.000Z - Description: Alighanem mindent elmond a magyar történelem elmúlt két évszázadáról az, hogy olyan kétszáz esztendő van mögöttünk, amikor még a szobraink is megmozdultak. Jó pár nyughatatlan szoborról tudunk, de alighanem a kiskunfélegyházi Petőfi-szobor vándorlása a legbeszédesebb. - Author: Szilard Demeter - Tags: Mekkora a szívköröd?, Háború – 2022–2023, Beszéd, Térré lett idő, #Import 2026-11-06 15:17 [Mekkora a szívköröd?](https://www.demeterszilard.hu/mekkora-a-szivkorod/) · Háború – 2022–2023 Tisztelt hölgyeim és uraim! Alighanem mindent elmond a magyar történelem elmúlt két évszázadáról az, hogy olyan kétszáz esztendő van mögöttünk, amikor még a szobraink is megmozdultak. Jó pár nyughatatlan szoborról tudunk, de alighanem a kiskunfélegyházi Petőfi-szobor vándorlása a legbeszédesebb. Petőfi 75\. születésnapján állították fel Segesváron, majd az első világégéskor elindult otthonról haza, hogy aztán száz évvel ezelőtt megérkezzen a szülőföldre. Micsoda száz év volt ez is! Azzal kezdődött, hogy az első világháború után darabokra szaggatták Szent István magyar országát, szétszakították a nemzetet. Majd erre következett még egy világégés, náci diktatúrára jött a kommunista diktatúra, és hát manapság sem érezhetjük túlságosan jól magunkat. Hazáját, szülőföldjét, nemzetét és anyanyelvi kultúráját féltő és védő beszélő könnyen kalodában találhatja magát, fotelhuszárok kövezik, magukat a tolerancia bajnokainak tartó gondolatrendőrök ítélnék örök hallgatásra. De mi mégis itt állunk ma, mert másként nem tehetünk. Petőfi szobra egy évszázada Kiskunfélegyházáról figyelmezteti övéit: szerencsés az, akinek a szülőföldje és hazája egy országban található. Szerencsétlen az, akinek se szülőföldje, se hazája, csak országa van. Tisztelt hölgyeim és uraim! Petőfiről azt szoktam mondani – és ezennel a Kunság nagy vitáját okafogyottá nyilvánítom –, hogy mint minden mitologikus hős, ő sem született és nem halt meg. Jött valahonnan, ment valahová, és rövid 26 esztendő alatt megvilágította a magyar eget. Gyermekként Székelyföldön még hittem a megfejtést, akkoriban úgy képzeltem, hogy történelmi nagyságaink mind Csaba királyfi csillagkatonái, akiket szükség idején vezényelnek a magyarok élére. Onnan ismerjük fel őket, hogy nem azt mondják: „Előre!”, hanem azt: „Utánam!” Ezért nem tévedünk el mi, magyarok. Sem térben, sem időben. Az előttünk járók mutatják az utat ezerszáz éve, amióta költőink a legelőkből Kárpát-hazát csináltak. Tisztelt hölgyeim és uraim! Ha veszélyben a magyar szabadság, akkor előkerül Petőfi. Az 1956-os szabadságharc emlékőrének, Nagy Gáspárnak a naplójából tudjuk, hogy 1968 után a *Nemzeti dal* mellett leginkább Utassy József *Zúg Március* című versével szavalták, énekelték a legtöbbet „a puhának egyáltalán nem mondható diktatúra éveiben” Magyarországon. Így kezdődik: „Én szemfedőlapod lerántom: / kelj föl és járj, Petőfi Sándor...” Magyar géniuszunk kétszázadik születésnapjának előestéjén már ismét együtt mondhatjuk a – Nagy Gáspár megnevezésében – „fennen solymozó poétával”: „A jognak asztalánál lopnak, / Népek nevében! S te halott vagy?! /Holnap a szellem napvilágát / Roppantják ránk a kétszer gyávák. / Talpra Petőfi! Sírodat rázom: / Szólj még egyszer a Szabadságról!” Tisztelt hölgyeim és uraim! Petőfi csak akkor mozdul, ha mi mozdulunk, csak akkor beszél, ha mi beszélünk. Rajtunk keresztül szól – ha szólunk. Nem maradhatunk némák, mert akkor Petőfit némítjuk el. Mert ideje van a hallgatásnak és ideje van a szólásnak, és most a szólásnak van az ideje. A „kétszer gyávák” a demokráciát most úgynevezett jogállamra cserélnék, de hogy mit nevezhetünk jogállamiságnak, azt ők mondják meg. Ködös utópiákat ígérve elvennék tőlünk a házat, hazát, szülőföldet, eltörölnék nemzeti kultúránkat, mások által elkövetett bűnökért büntetnének mindannyiunkat. Rossz döntéseik árát velünk fizettetik meg. Ezért kell most szólanunk – petőfiül. Mert ha Petőfi megszólal bennünk, akkor, mint tudjuk, ő a nép nevében beszél. Nem az Európai Egyesült Államok, hanem a magyar haza hívó szavát tolmácsolja. Mi vagyunk Petőfi népe. És amíg azok maradunk, akik voltunk, addig leszünk is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Forrás: Elhangzott Kiskunfélegyházán 2022\. október 27-én, a Petőfi-szobor felállításának 100. évfordulóján. [https://www.origo.hu/kultura/20221027-unnepi-koszontes-kiskunfelegyhazan-petofi-sandor-](https://www.origo.hu/kultura/20221027-unnepi-koszontes-kiskunfelegyhazan-petofi-sandor-?ref=demeterszilard.hu) [← Legelőből hazát](https://www.demeterszilard.hu/legelobol-hazat/)[Tartalom](https://www.demeterszilard.hu/mekkora-a-szivkorod/)[Önmagában a főváros nem tudja megtartani a magyar kultúrát →](https://www.demeterszilard.hu/onmagaban-a-fovaros-nem-tudja-megtartani-a-magyar-kulturat/)