Két portré. Pilinszky/Mészöly –100
Isten hozta Önöket a magyar irodalom házában, érezzék magukat otthon.
Mekkora a szívköröd? · Újraindítás – 2021
Tisztelt hölgyeim és uraim!
Isten hozta Önöket a magyar irodalom házában, érezzék magukat otthon.
Tegnap éjjel újraolvastam a Der Spiegel Martin Heideggerrel készített interjúját. Heideggert ma már nácinak tartják, és naplói szerint antiszemita is volt, én mindenesetre először Vajda Mihály professzor úrtól hallottam róla még a múlt század kilencvenes éveiben Kolozsváron. Nem tudom, hogy Misu ma Budapesten beszélhet-e Heideggerről, én szerencsére igen (azért vannak előnyei is annak, ha az ember főigazgató). És azért Heidegger, mert ha megboldogult filozófus koromban írtam volna Pilinszkyről és/vagy Mészölyről, akkor valami olyasmit gondolnék róluk, amit Heidegger írt Hölderlinről. Arról beszélnék, hogy költőien lakozik az ember ezen a földön, és a költői lakozás, a költői igazság mennyire más, mint a tudományos vagy a metafizikai. És hogy milyen keveseknek sikerült „teli érdemmel, mégis költőien lakozni” emberként ezen a földön. Pilinszkynek és Mészölynek sikerült. Ebből valamennyit meg tud mutatni a jelenlegi kiállításunk is, de igazából a két százéves ünnepeltünk olvasása közben érezni a „tanúságtételt”. Rettenetes súlyú műveket alkottak, helyére kisebbedik az olvasó.
A Der Spiegel-interjút azért vettem elő, mert emlékeztem belőle egy gondolatra, ami mostanság zakatol bennem, és nem föltétlenül csak a Pilinszky-centenárium miatt. Idézem Heideggert: „A filozófia nem képes véghezvinni a jelenlegi világhelyzet közvetlen megváltoztatását. Ez nem csupán a filozófiára érvényes, hanem minden merőben emberi elmélkedésre és törekvésre. Már csak egy Isten menthet meg bennünket. Egyetlen lehetőségünk az marad, hogy a gondolkodás és a költészet terén készenlétbe helyezzük magunkat Isten megjelenésére, avagy Isten távollétére a pusztulásban; hogy Isten távolléte láttán elpusztulunk.”
Ezért vagyunk ma itt. Hogy készenlétbe helyezzük magunkat. Ezt a feladatot helyettünk sem Pilinszky, sem Mészöly nem tudja megoldani, de segíteni tudnak abban, hogy előkészítsük Isten helyét.
Tisztelt hölgyeim és uraim!
Már nagyon rég nem mondtam köszönetet a kollégáimnak egy új kiállításunk megnyitóján. Ezért amikor most a Pilinszky–Mészöly-kiállítás kapcsán köszönetet mondok az azt létrehozó kollégáknak, akkor engedjék meg, hogy kimondatlanul az összes PIM-es kollégának megköszönjem az elmúlt pandémiás időkben tanúsított türelmet, elkötelezett munkavégzést és legfőképpen: hitet a jövőnkben.
Szeretném tehát megköszönni a kurátori munkát Szolláth Dávidnak és Wirth Imrének, a látványtervet Kemény Gyulának, illetve Csupor Andreának az arculatot.
A kivitelezési munkákat a Special Effects Zrt-nek, különösen Győri Luca koordináló munkáját.
Kollégáinknak, név szerint a következőknek: Badak Ferencnek, Balogh Sándornak, Dauner Orsolya Cecíliának, H. Kocsis Annamáriának, H. Bagó Ilonának, Kovács Alexnek, Megyeri Helgának, Mijátovits Zorkának, Molnár Eszter Edinának, Rozbroy Viktornak, Szabó Attilának, Tóth Szabinának és Zeke Zsuzsannának.
Továbbá szeretném megköszönni a magánszemélyeknek és a Wosinszky Mór Múzeumnak, hogy hozzájárultak a műtárgyak kölcsönzéséhez.
