Ps200 – a pim kiemelt programjai

Mekkora a szívköröd? · Függelék

A Petőfi bicentenárium időszakában a Petőfi Irodalmi Múzeum mint kultúrstratégiai intézmény kiemelt szerepet vállalt. Számos kulturális esemény létrejöttében vettünk részt, ezek mellett a teljesség igénye nélkül az alábbi kiegészítéseket tartom fontosnak megemlíteni:

Bábáskodtunk az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatói által írt tudománynépszerűsítő sorozat megszületésénél, a kiadványsorozatot eljuttatjuk az iskolai könyvtárakba.

Támogatásunkkal az Osiris Kiadó újra kiadta Petőfi összes műveit, költeményeit, műfordításait, prózai alkotásait, megjelentetett egy Petőfi monográfiát és egy Petőfi életútját számokban, adatokban ismertető kötetet. Petőfi életművét eszmetörténeti kontextusba helyezve a kiadványok az ún. hosszú reformkor jellegzetes és a magyar kultúra életében mérföldkőnek számító történéseire is kitekintés adtak.

A fiatalokat szólítja meg A reformkor nagyjai-kicsiknek című, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Hol vagy, Kajla? projekt alkotóinak összefogásában létrejött program.

A közművelődési programok mellett létrejött egy reformkor-csomag a nagyobb kulturális intézményeink, közgyűjteményeink felajánlásaival, melynek keretében iskolai közösségek pályázhattak a kapcsolódó kiállítások látogatására.

A Petőfi bicentenárium során a PIM a Petőfi Kulturális Ügynökséggel való szoros együttműködésben több program elősegítésével igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy 2023-ban méltó megemlékezés keretében ünnepelhessünk nemzeti költőnk születésének 200 évfordulóját.

Fókuszban az emlékházak

A Petőfi Irodalmi Múzeum közel két évtizede dolgozik irodalmi emlékházak és kiállítások megújítási tervein és e programok kivitelezésében az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően. A hatékony feladatellátás érdekében, a Petőfi Irodalmi Múzeum kezdeményezésére 2008-ban jött létre a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete, majd a múzeum meghatározó, stratégiai partnerévé vált. E feladatkörében a múzeum az Egyesülettel karöltve készíti elő az irodalmi emlékházak fejlesztési terveit, ezeket folyamatosan aktualizálja és gondozza.

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára készülve a múzeum koncepciót készített 15 Petőfi Sándorhoz és a 19. század kiemelkedő alkotóihoz köthető kultuszhely infrastrukturális és tartalmi megújítására. A tervezett fejlesztések felügyeletével és mentorálásával az egyesületet bíztuk meg.

Az Emlékév előkészítésekor a Nemzeti Kulturális Alapnál létrehozott Ideiglenes Kollégium 2022 elején meghozott támogatási döntése tette lehetővé, hogy a tervezetben szereplő kultuszhelyek mindösszesen 1,3 milliárd forint összegű támogatást felhasználva újulhassanak meg.

Az Emlékévben eddig megnyílt Kiskőrös, Sárszentlőrinc és Borjád megújult Petőfi-emlékhelye új kiállításokkal. A tervek szerint az év hátralévő felében kerül sor Dunavecse, Dömsöd, Szalkszentmárton, Kiskunfélegyháza, Mezőberény Petőfi emlékházainak megnyitására. Jövőre pedig Aszóddal és Fehéregyházával válik teljessé a Petőfi kultusz- és emlékhelyek hálózata.

Az ún. hosszú reformkor koncepció, amely a Petőfi-emlékév széles, kitekintő értelmezésén alapul, miszerint nemcsak Petőfi áll a fókuszban, hanem a felvilágosodástól a reformkoron át Klebelsberg koráig, a bethleni-konszolidáció korszakáig tartó időszak kiemelkedő és máig ható eredményei, a bicentenárium időbeli határainak szélesítésével további kultuszhelyek és kiállítások megújítását teszi lehetővé: a horpácsi Mikszáth, az álmosdi Kölcsey, a kecskeméti Katona és a niklai Berzsenyi kiállítások hasonló irodalmi és múzeumszakmai szempontok és módszertan érvényesítésével születnek újjá.

A meghívásos pályázat nyerteseit a PIM és az egyesület végigkíséri a fejlesztési folyamaton: a pályázatírás támogatásától, a kurátor és látványtervező kiválasztásán, a műtárgyvédelmi szempontok érvényesítésén vagy éppen a marketingstratégia és kommunikációs lehetőségek kidolgozásán át a megvalósítás folyamatainak műszaki és muzeológiai szempontú kontrollálásáig, majd a működtetés hosszabb távú praktikus kérdéseiig állnak a partnerek rendelkezésére.

„Költő lenni vagy nem lenni”

– új állandó kiállítás a Károlyi-palotában

A Petőfi bicentenáriumi emlékév lehetővé tette a Múzeum számára, hogy megújítsuk az állandó Petőfi-kiállításunkat. A kiállítás megvalósításának a tervezését 2020-ban kezdte el az erre a célra összeállított projekt csapat. A munkacsoport irodalmi muzeológusokból, irodalomtörténészekből, művészettörténészekből, látványtervezőkből, grafikusokból és informatikusokból állt. A kiállítás 2023. január 14-én nyílt meg a már felújított kiállítótérben. A tárlat egy a kor irodalmi normáinak határait feszegető, elszántan kísérletező, sokszor tabusértő módon műfaji és nyelvi korlátokat átlépő szerző gazdag életművét mutatja be. A tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeum alapgyűjteményére épít, de nem a kultusz hősét állítja középpontba, hanem a szerzőt, a szűkebb-tágabb környezetére, kortársaira élénk tekintettel figyelő költőt prózaírót és szerkesztőt. A nyitást követően folyamatos élénk érdeklődés van a tárlat iránt.

A tárlat két olyan szempontra hívja fel a figyelmet Petőfiről, amelyek mindeddig nem kerültek fókuszba. Korábban hagyományosan elsősorban a költő élettörténetének bemutatása volt a cél, most azonban Petőfi európai szinten is kiemelkedő, formabontó, zseniális művészetét magában foglaló, a kor irodalmi, kulturális fogalmait és nyelvét teljességgel megreformáló életművét mutatja be a kiállítás.

A tárlat rámutat a reformkorban éledező magyar képzőművészet és Petőfi verseinek közös találkozási pontjaira, rekonstruálja azt a vizuális közeget és az ahhoz kapcsolódó képi tapasztalatokat, amelyek a költőre és kortársaira hatottak, amelyek körülvették a korszak meghatározó irodalmi alkotóit. Mivel Petőfi életművét minél teljesebben, sokrétűbben szeretnék bemutatni, hogy a korszak vonatkozó kulturális összefüggéseire egyértelműen rá lehessen mutatni, a megvalósításban a Petőfi Irodalmi Múzeum több intézménnyel és magángyűjtővel működik együtt. A projektben partnerei a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, és vidéki múzeumi intézmények.

A kiállítás tematikája érzékelteti, hogy mind az életműben, mind a képeken hogyan keverednek sajátos módon a biedermeier és a romantika jegyei, szó esik Petőfi személyes kötődéseiről, barátságairól, fontos mentorairól és példaképeiről, szerelmekhez írt versekről; a legfőbb kötelékeiről. Rámutat a költő a RÓNÁhoz és a magyar tájhoz fűződő meghatározó motivációira: szabadság, teremtettség, természetélmény kivételes példáit sorra véve. A kor jellegzetes hangulataként rámutat, miként voltak jelen minden műfajban a gótizáló, vadromantikus rettegés, a RÉMEK, a temetők, a sírok, az emberi lélek sötét oldalait természetfölötti jelenségekkel összekötő narratívák – itt elég, ha csak Petőfi sírköltészetére, vagy a János vitéz boszorkányaira gondolunk. De ott van rögtön e mellett az az újítás, ami Petőfit és a biedermeier festészetet vagy bútorkultúrát ma is népszerűvé teszi: a kényelem, az OTTHONosság, a családiasság bensőségessége. Az Egy estém otthon, a Szülőföldemen vagy Petőfi házastársi lírájának kiemelkedő darabjai. A kor alapvető erkölcsi parancsa volt az ÁLDOZAThozatal: a nemzet, a haza, az elnyomottak, a szenvedők vagy akár az egész emberiség megváltásának programja. Petőfi lírájának legismertebb, ma élő, sokat szavalt, előadásra készült verseiről beszélünk: A XIX. század költői, a Sors, nyiss nekem tért… sorai mindannyiunkban visszhangoznak. A korabeli képzőművészet ezt a témát némi időeltolódással, elsősorban történeti témákon mutatta be – a nemzeti romantika nagy kompozícióinak természetesen nem eredeti alkotásai, hanem ezek vázlatai szerepelnek majd az állandó tárlaton: Madarász Viktortól a Hunyadi László siratása vagy Székely Bertalan Mohácsi csatája.

Az utolsó térben a Petőfihez legszorosabban kötődő toposzt, az aktivitást, a cselekvést, az ERŐ kultuszát vesszük szemügyre 1848 eseményeit felidézve. Három verset, és az ezekhez kötődő képeket, asszociációkat, narratívákat elemezzük: a Dicsőséges nagyurak, A nép nevében, illetve a Nemzeti dal helyét, szerepét a nemzeti emlékezetben.

PS200 – Kiemelt konzerválási

és digitalizálási programok

A 2022-23-ban meghirdetett Petőfi emlékévben a Petőfi állományvédelmi és digitalizálási terv alapján áttekintettük a gyűjteményeinkben őrzött papír alapú műtárgyakat, amelyek a szerzőhöz és kultuszához tartoznak.

Konzerválásra és digitalizálásra került az összes raktárainkban őrzött Petőfi kézirat, az 1874-ben alapított, a Petőfi kultusz ápolására létrejött Petőfi Társaság teljes iratanyaga, az összes Petőfi első kiadású könyv és műfordítás, valamennyi – a költőt ábrázoló vagy hozzá köthető – grafika és rajz.

A költőhöz köthető festmények, bútorok, szobrok szükség szerinti konzerválása/restaurálása is elkészült megbízott szakrestaurátorok által, melyek közül sok az állandó kiállításban megtekinthető.

PS200 – Petőfi 200 Busz | utazó kiállítás,

mobil múzeum

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2022-ben, a Petőfi Sándor-emlékév alkalmával ismét tematikus múzeumbusz kiépítését valósította meg. A projekt elsődleges célja, hogy a Petőfi Sándor életművét új megközelítésben bemutató utazó tárlat Magyarország egész területén, valamint határainkon túl is minél szélesebb körhöz eljutva élményszerűen levonható, világos konklúziókkal szolgáljon az érdeklődők számára. A Petőfi-busz 2022 szeptemberében indult útnak és azóta 246 településen 63.208 látogató nézte meg a kiállítást. A busz összesen 359 napot üzemelt és közel 16.700 kilométert tett meg. A program során a busz 61 olyan településen járt már, ahol Petőfi is megfordult élete során.

A buszt fogadása kapcsán megszólítottuk a települési önkormányzatokat is. A kezdeményezésekhez csatlakozni kívánó önkormányzatokat arra kértük, hogy a tervezés során legyenek figyelemmel a településen működő oktatási és kulturális intézmények igényeire, a helyszín hagyományosnak számító kulturális eseményeire, ünnepségsorozataira, jeles napjaira és fesztiváljaira annak érdekében, hogy az általunk kínált kiállításokhoz, múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz kísérőrendezvényekkel tudjanak csatlakozni.

A kiállítást a fogadó partnerek számára a PIM térítésmentesen biztosítja. A tárlat megtekintése a látogatók számára is természetesen ingyenes. A járműben berendezett kiállítás egyértelműen kapcsolja az értelmezést a haladás, sebesség, út, utazás fogalmához. Petőfi Sándor alakjának és saját maga által is megfogalmazott alkotói énjének az állandó úton levés – a „hazai” táj és társadalom ilyen módon történő megismerése, megalkotása alapélménye volt, amely folyamatosan jelen van az életműben.

A kiállítás a dinamizmusáról ismert alkotó (költő és szerkesztő) karakterét és életművének kiemelkedő darabjait mutatja be. Nem elsősorban az életrajz, sokkal inkább az alkotói attitűdöt meghatározó döntések, helyzetek, kontextus mentén ismerik meg a látogatók Petőfi Sándort.

A buszba belépve képeken és szövegeken keresztül a már beérkezett költővel találkozik a látogató. Petőfi az utazáson keresztül idézi fel múltjának egyes állomásait és fejtegeti jövőjének titkát, terveit. A kiállítás egyértelműen tagolt, világos szerkezete segíti a látogatót abban, hogy egy-egy részt önállóan is értelmezzen. A tárgyak és szövegek örökérvényű kérdések felől közelítik meg Petőfi Sándor alkotói életútját, így kapcsolódva a mai ember élethelyzeteihez, problémáihoz is.

PS200 – János vitéz (h)arcai projekt

A PIM Mesemúzeuma és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára komplex múzeumpedagógiai csomagot dolgozott ki gyerekcsoportok számára. A programok középpontjában Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye állt. A foglalkozások célja, hogy interaktív módon, izgalmas formai és vizuális megoldásokat használva közelebb hozza a 7–14 éves korosztály számára Petőfi Sándor klasszikusát. A programsorozat három

– különböző korosztálynak szóló – foglalkozást foglalt magában. Az általános iskolás gyerekeknek szóló foglalkozások 2022. október 2-ától 2023. október 31-ig voltak látogathatóak a Petőfi Irodalmi Múzeumban, valamint megrendelhetőek voltak vidéki, határon túli és nemzetközi helyszínekre is. A program meglátogatására, meghívására egyaránt térítésmentesen volt lehetőség. A foglalkozásokat válogatott és felvételi eljáráson megfelelt drámainstruktor stáb valósította meg. Minden foglalkozás két drámainstruktor összehangolt vezetésével zajlott. A stáb a megvalósult alkalmak tapasztalatait workshop keretében és közös online felületen osztotta meg egymással rendszeresen, hogy az egyes foglalkozások fejlesztése, finomhangolása folyamatos lehessen a projekt teljes ideje alatt. Tanítási időszakban a program közel teljes kapacitással működött, 2023 őszére jelentős túljelentkezést tapasztalt a szervezés. A pedagógusok visszajelzései alapján a résztvevő diákok jó hangulatú, partneri minőségben vezetett foglalkozásokon vettek részt, amelyek során közös élményeket szerezve volt lehetőségük tudásuk elmélyítésére, gondolataik megfogalmazására, szabad alkotásra, együttműködésre. A program teljes ideje alatt összesen 80 településen 611 foglalkozás valósult meg, az elért résztvevő diákok száma 13.359 fő.

A Károlyi-palota infrastrukturális fejlesztése

A fejlesztés vezérfonala, hogy az intézmény egyszerre hangsúlyozza a befogadó épület műemlék jellegéből fakadó vonzerejét és egyediségét, illetve a mai technológiai megoldásokkal létrehozott múzeumi szolgáltatás korszerűségét, így biztosítva egyidejűleg a friss, élményszerű, ám a múlt értékeit tisztelő összbenyomást.

A Károlyi-palota épületének részleges belső felújítását követően a múzeumlátogatókat komfortosabb közönségforgalmi területek várják, a funkcionális egységek elkülönültek.

A beruházás során kiemelt hangsúlyt kapott a bejárati tér fejlesztése

– a kapualj, a pénztár, a ruhatár, a múzeumi bolt –, valamint a kiállítási területek bővítése és megújítása. Egy múzeumi kávézó is kialakításra került, mely a bejáratból és az udvar felől is jól megközelíthető. A fejlesztés nyomán a kiállításoknak helyt adó épületszárnyban nagyobb terek jöttek létre több terem egybenyitásával. A kiállítási területekhez egy új, üvegszerkezetes lift biztosítja az akadálymentes és gyors feljutást. Új látogatói vizesblokk is létesült, akadálymentes mosdóval, pelenkázóval.

Az épületgépészeti és villamos rendszerek teljesen megújultak a közönségforgalmi terekben. Modernizálásra került a teljes hűtési és fűtési rendszer, aminek a látogatói komfort mellett az is célja, hogy a műtárgyvédelmi előírásoknak megfelelő légállapot is biztosítható legyen. A hőellátás korszerű, energiatakarékos hőszivattyús rendszerekkel épült ki, a légkezelés pedig hővisszanyerős módon történik a megújult múzeumban. A világítási rendszer központi vezérlésű, és energiahatékony megoldásokkal csökkenti az épület energiafelhasználását. A kiállítóterekbe a legkorszerűbb UV-mentes és szabályozható professzionális kiállítási világítástechnika épült be. A Károlyi-palota mintegy hétezer négyzetméter hasznos alapterületéből 1700 négyzetméternyi terület teljes felújítása valósult meg ebben az ütemben.

Új, rugalmas, WIFI hálózat kiépítését kezdtük meg, amely már kiszolgálja a Károlyi Palota látogatói mellett a kiállítástechnikai eszközöket is. A rendezvényterekben a látogatók számára teltház esetén is megfelelő sávszélesség biztosított.

Védett zöld sziget a Belvárosban

A Károlyi-kert és a Petőfi Irodalmi Múzeum udvara közötti kerítés eltávolításával újra helyreállt a kert és a palota egysége. Az udvar korábban főként parkolóként funkcionált, és rossz állapotú bazaltkockával burkolt felülete sem esztétikailag, sem funkcionálisan nem volt megfelelő. A felújítással a korábbi parkoló helyett egy díszudvar létesült. Ennek során a teljes burkolatcsere megtörtént a rendezvények és kültéri kiállítások fogadására is alkalmas, és a műemléképülettel harmonizáló mészkőburkolattal. A mélyépítési munkálatok során az egész kert felújítása során a belső közműhálózat – a vízellátás, a csapadék- és szennyvízelvezető-rendszer, az elektromos hálózat – megújult, valamint egy modern öntözőrendszer is kiépült. A nyári kánikulában a burkolatba süllyesztett párafúvó vízarchitektúra ad felfrissülést. Új díszvilágítás és mobil berendezési tárgyak illeszkednek a környezethez.

Az udvar hátsó részére egy gépészeti süllyeszték került, amely az épület fűtési-hűtési központját rejti. Ez a műemlékvédelmi követelményeknek is megfelel, miközben a hangvédelem is megoldódott – mindez az épület energiahatékonyságát tovább növelve. A növényzet és a zöld felületek bővültek, összesen 3db új fa, 385 db cserje, és 3457 db virágzó évelő telepítésével és új füves területek létrehozásával.