Hazaszótár
Antall József miniszterelnöknek tulajdonítják azt a mondást, miszerint „Európában még az ateista is keresztény”. Sokféle értelmezése lehetséges ennek a tételmondatnak, de elnézve a nagyheti készülődést, zsibongást, én inkább most arra hívnám fel a figyelmet, amit egy pár napja megjelent könyvben a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány kutatói állítanak: adatokkal alátámasztva azt
Hazaszótár
Ne barátkozzanak kortárs írókkal, költőkkel. A magyar költészet napja után beszéljünk azokról, akik nem írnak ki a lap széléig. Költőből alapvetően kétféle van: aki mondja, és aki csinálja. Az előbbivel mindannyian találkozhatunk. Költő vagyok, mondja köszönés helyett, ráhagyod, ha költőnek akarod tudni magad, hát légy költő. Ártalmatlan szerepjáték, nem bánt
Hazaszótár
Nagyjából 25 évvel ezelőtt írtam először Márairól. Az ezredforduló környékén a kolozsvári Korunk folyóirat filozófiai szerkesztőjeként olvasónapló vezetését vállaltam havi penzumban, és talán a centenárium okán szembejött velem Márai Sándor. Ez is sorsfordító találkozásnak bizonyult. Ismertem addig is, persze, ahogyan a klasszikusokat ismeri az ember, tisztelettudó felületességgel. De abból az
Hazaszótár
2018 nyarán – egyéves lett a kölök – menekülő útvonalakat terveztünk a belvárosi albérletből. Annyi pénzünk akkor nem volt, hogy az agglomerációban keressünk házat, hitelt, kölcsönt még nem mertünk kérni. De abban biztos voltam, hogy ház kell, mondok az asszonynak, valószínűleg kevesebb van hátra nekem, mint amennyit eddig eléltem, elegem lett a
Hazaszótár
A kommunista nem vész el, csak átalakul – ez volt az első lecke, amit az erdélyi magyarság 1989 szabadító karácsonya után a saját bőrén megtanult. Harmincöt évvel ezelőtt a hírhedt – és akkorra megszüntetettnek hitt – Szekuritáté pogromot szervezett Marosvásárhelyen az erdélyi magyarság ellen. Felhergelt, leitatott, buszokkal beutaztatott románok támadtak az anyanyelvi oktatást
Hazaszótár
Március idusán mindig a forradalom pillanatát ünnepeljük: a Pilvax kávéházat, a Nemzeti Múzeum lépcsőjét, Petőfit, a tizenkét pontot és a nyomdagépek zaját. De gondolunk-e elégszer a másnapra? Arra a március 16-ra, amikor a forradalmi mámor után kezdetét vette a hétköznapok átalakításának hosszú, kitartó, küzdelmes munkája? Nemzeti ünnepünk másodnapján
Hazaszótár
Az 1848-as Tizenkét pont utolsó követeléseként egyetlen szó szerepel: „Unió”. A márciusi ifjak a történelmi együvétartozás tudatát és kívánalmát sűrítették ebbe az egy szóba. Bő százötven évvel később, 2007-ben a megváltozott történelmi kontextusra reagálva ugyanezt így fogalmaztuk át szülőföldünkön, de már nem a Petőfiék által megálmodott magyar országban:
Hazaszótár
Sok kapaszkodót kínál Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde, kapaszkodik is belé fű, fa, virág. Én most azt emelném ki, amelyiknél a legnagyobbat bólintottam, idézem: „Aztán itt vannak az aggasztó adatok a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás növekedéséről. Itt baj van. Az olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek elárasztották az országot. Ezt meg
Hazaszótár
Konzumidióta vagyok, ami azt jelenti, hogy minden technológiai újdonságot megnézek, kipróbálok, és ez elég sok pénzembe kerül. Ráadásul ez a pénz nem a magyar gazdaságban csapódik le, mert a kipróbált újdonságok a legritkább esetben magyar fejlesztések. A leggyakoribb kombináció, hogy a Távol-Keleten gyártott hardveren amerikai szoftver csábít pénzköltésre. Mondhatnám,
Hazaszótár
A világpolgár magyar értelmiség egy részének van egy nagyon irritáló szokása: alighogy átlépi az országhatárt, hátraköp a válla fölött. Magyaroznak ha kell, ha nem, mintha ez lenne a belépő a világpolgári klubba. Emlékszünk még Kertész Ákosra Kanadából, aki szerint a magyarok „genetikusan alattvalók”. Idézzünk abból a szövegéből, amiben megpróbálta megmagyarázni
Hazaszótár
A héten ünnepeltük Csoóri Sándor 95. születésnapját. Az ünnepséget a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartottuk, ahol Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium elöljárója elkötelezte magát a zámolyi Csoóri-szülőház felújítása és emlékhelyként való újragondolása kapcsán. A magam részéről soha nem váltottam szót személyesen Csoóri Sándorral. Ismertem őt távolról, mint ahogyan
Hazaszótár
Ötven évvel ezelőtt az idén százéves Nagy Lászlót kérdezte Kormos István kamerák előtt. Az interjú elhíresült részét csak emlékeztetőül idézem ide: „KORMOS ISTVÁN.: Tegyük fel – amiről itt beszélgettünk, elmondtad itt a gondolataidat –, ez a film megmarad. Mit üzensz azoknak, akik száz vagy ötszáz év múlva ülnek szembe veled? NAGY LÁSZLÓ: