Fontosabb tagintézményi fejlesztéseink az elmúlt időszakban

Mekkora a szívköröd? · Függelék

OSZMI: új raktári infrastruktúra kialakítása

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek helyt adó Áldásy-palota hátsó épületszárnya a vízszigetelés hiánya, és a korábban vélhetően hibásan kivitelezett tetőterasz felőli beázási problémák miatt erősen rossz állapotba került, a korábbi funkcióinak ellátására alkalmatlan volt. A belső bontások és a teljes hátsó épületszárny nedvességmentesítését követően a falazatban utólagos injektálásos vízszigetelés készült. Ezt követően új szigetelt vasalt aljzat épült, mely fogadni tudta az ide tervezett tömör raktárrendszert. A tetőterasz is újraépült, megfelelő szigetelési rétegrend szerint. A beépített klímarendszer az állományvédelmi előírásoknak megfelelően szabályozza a raktár hőmérsékletét és a páratartalmat. Új elektromos hálózat, világítási rendszer, vagyon -és tűzvédelmi rendszer került kialakításra. A nyílászárók az eredetiekkel megegyező kialakítással, de modern, hőszigetelt kivitelben készültek el.

Mesemúzeum: Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely

A szükséges átalakítási és felújítási munkákat követően, amely a Budapest I. ker., Döbrentei u. 9. alatt található Virág Benedek ház földszinti helyiségeit érintették, kialakításra került a Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely, amely 2020-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként nyitotta meg kapuit. A műhelyben a Mesemúzeum munkatársai dolgoznak, az intézmény célja, hogy a Mesemúzeumot „kinövő” 10-16 éves korosztálynak is lehetőséget teremtsen a történetekkel, ifjúsági irodalommal való ismerkedésre, az önkifejezésre, történetalkotásra.

A műhelyben elsősorban a fiatalok szövegértő és -alkotó készségeinek fejlesztésével, a gyermek- és ifjúsági irodalom közvetítésével foglalkoznak. Különleges installációs eszközök révén inspirálják az önkifejezést, az ön- és társismeretet, a struktúraalkotást. A szakmai programok célja, hogy a szokványos iskolai közegből kiszakadva, a gyerekek játékosan tapasztalhassák meg az esztétikai érzéket is fejlesztő történetalkotás örömét.

A szervezett csoportfoglalkozásokban leginkább a kreatív írás, a drámapedagógia és az irodalomtanítás területeinek módszertani konvenciói ötvöződnek. Ezekben a helyzetekben nagy hangsúlyt kap az együttműködés, annak érdekében, hogy a gyerekek megélhessék a kollektív alkotás szépségeit, inspirálódjanak egymás ötleteiből, gondolataiból.

A Magyar Nyelv Múzeuma: az anyanyelv zarándokhelye

A széphalmi A Magyar Nyelv Múzeuma a 2020-2023 közötti időszakban vált koherens Kazinczy-emlékhellyé. Az időszak végére befejeződött a Kazinczy-emlékkert teljes rekonstrukciója, megújult a természeti környezet, a Kazinczy-mauzóleum és a sírkert is. Óriási eredmény, hogy egy Interreg kertrekonstrukciós pályázat keretében (Királyhelmec Önkormányzata volt a határon túli partner) 2022-re rendbe tettük a Kazinczy-kert úthálózatát, délen egy új sétaút létesült. Megtörtént a beteg, korhadt fák kiemelése, helyükre újakat ültettünk. Bokrokat, virágokat telepítettünk, és rendeztük a Kazinczy-sír környezetét is. Kívül-belül restauráltuk a Kazinczy-emlékcsarnokot, mely új berendezést is kapott. A szakembereknek sikerült kijelölniük az egykori Kazinczy-kúria helyét, annak nyomvonalát most már a látogatóknak is meg tudjuk mutatni, akik láthatják, hol állt egykor az épület, milyen volt annak tájolása, mérete, alaprajza. A kertben a látássérültek számára elhelyeztünk két térplasztikát is, az egyik az emlékcsarnokot ábrázolja, a másik az egykori kúriát. A régi medence helyén szökőkutat építettünk.

A pályázat keretében diák- és tanárcsere-programok zajlottak, határon túli magyar pedagógusok és magyarországi magyar pedagógusok vettek részt képzésen, módszertani anyagok is készültek. Kulturális turisztikai utakat állítottunk össze, melyek egy telefonos applikáció segítségével válnak elérhetővé. A környékbeli nevezetességekről kisfilmek készültek.

Ezzel egyidőben a koncepció egyik legfontosabb elemeként 2021. június 21-én megnyílt az intézményben a „Szokott ösvényen szokatlanul” című új állandó kiállítás. A kiállítás mind tematikájában, mind a megvalósításában új és egyedi, hiszen az országban ez az egyetlen állandó, Kazinczy Ferenc életét és munkásságát bemutató tárlat, mely olyan koncepcióra épült, hogy nem egy-egy témakört emel ki a széphalmi író, irodalomszervező életéből, hanem a teljességre való törekvéssel rajzolja meg emberi és alkotói portréját.

A Petőfi 200 emlékév keretében 2023. május 12-én nyitottuk meg az „Egész uton haza felé” – Petőfi vándorlásai című tárlatot, amely a költő életútját erős regionális tartalommal mutatja be: központi témája az utazás, a vándorlás. Bemutatjuk az utazó, a folyton úton levő, a felfedező, a hazafelé tartó Petőfi Sándort.

Az intézmény nagyon fontos szerepet tölt be az osztálykirándulások helyszínéül szolgáló kulturális célpontok és a fiatalabb generációt megcélzó Rákóczi táborok tekintetében.

Kazinczy Ferenc Múzeum: a közösségi múzeum

A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban 2022 szeptemberében megnyílt Egy város 1000 arca című várostörténeti kiállítással a múzeum újrapozicionálása befejeződött. Ezzel a tárlattal a KFM megerősítette a régióban betöltött kulturális intézményi státuszát, erősen regionális fókuszú intézménnyé vált. A sátoraljaújhelyi múzeum kiemelkedően fontos kulturális szervezete a zempléni régiónak, kortárs múzeumi módszerek segítségével ápolja és teszi elevenné a térség kulturális hagyatékát. Működése, jó kapcsolata a helyi városvezetéssel messze túlmutat egy vidéki városi múzeum megszokott működésén. A KFM-ben folyó munka hozzájárul az ország területi kulturális decentralizációjához, ellensúlyozva a budapesti kulturális erőteret.

Az új állandó kiállítás a város és a zempléni régió történetét mutatja be teljesen új nézőpontból, kiemelve egy-egy politikai fordulópontot, gazdasági és társadalmi folyamatot, amelyek hatása a jelenben is érzékelhető. A tárlat hiánypótló, hiszen a múzeumban eddig nem volt olyan kiállítás, ami behatóan, a legfrissebb várostörténeti kutatásokra alapozva foglalkozott a régió történelmével. A teljességre törekvő, krónikaszerű bemutatás helyett tematikus csomópontok mentén, egyéni életutak, sorsok megidézésével beszélünk Sátoraljaújhelyről: a városról és lakóiról, az egykori elitről és a város peremvidékén élőkről egyaránt. Sikerekről és kudarcokról, magasságokról és mélységekről. Politikai fordulópontokról, gazdasági és társadalmi folyamatokról, amelyek megvilágítják a jelent is - érthetővé és megérthetővé teszik.

A várostörténeti kiállítás időről-időre megelevenedik, amikor kurátori tárlatvezetés keretében alkalmanként 3-4 témát részletesebben is bemutatunk a látogatónak, olyan részleteket és kulisszatitkokat is megosztva velük, melyekre a kiállítást megelőző kutatások során derült fény, de nem fértek be a kiállítási tartalmak közé.

A sátoraljaújhelyi vár a múzeum egyik legjelentősebb alapkutatása, mely a tudományos eredmények mellett örökségturisztikai szempontból is számottevő. A 15 évvel ezelőtt megkezdett, s azóta megszakítás nélkül zajló régészeti feltárás a teljesen elpusztult vár kiterjedt részleteit hozta felszínre, gazdag tárgyi anyaggal. Ez utóbbi országos viszonylatban is jelentősnek tartható, s eddig megkezdett feldolgozása több szakdolgozat és PhD-disszertáció alapját jelentette. A vár leletanyagának egy része a 2019-ben megnyílt állandó kiállításunkban tekinthető meg.

A múzeum pinceszintjén meglévő területek átalakításával hoztuk létre az ún. „Zempléni Látványtárat”. Az alagsori, korábban vegyes raktárként működő terület az utca felől erősen vizesedett, a falak szerkezeti károsodás jeleit mutatták, ebben az állapotban semmilyen funkció betöltésére sem volt alkalmas. Tehát először a terület vízmentesítését, és a falak utólagos vízszigetelését kellett elvégezni nagynyomású tömbinjektálásos módszerrel. Ezt követően került kialakításra a múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására alkalmas, az állományvédelmi szempontoknak, az őrzés-védelmi és műtárgybiztonsági feltételeknek megfelelően kiépített és közművesített, akadálymentesen megközelíthető gyűjteményi raktár és oktató tér.

Hátsó füves – egy eltűnő futballvilág képei című kiállítás

a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban

A rendhagyó témájú kiállítás különleges barangolás a magyar futball rejtett tájain, ahol a csapat sorsa meglepő élességgel rajzolja elénk a kis települések társadalmi kihívásait: a falusi oktatás küzdelmeit, az elvándorlás hatásait, az öregedő lakosság megváltozott igényeit, a cigányság kiútkeresését. A Hátsó füves kiállítás Csillag Péter újságíró és a résztvevő fotóriporterek Nemzeti Sportban megjelent, öt évet felölelő, többszörösen díjazott, utóbb önálló könyvben is bemutatott országjáró sorozatának vizuális és tárgyi összegzése. A közel százötven helyszínt érintő gyűjtés képi hozadéka az egyedülálló válogatás a tíz alkotó lenyűgöző, mégis emberközeli fotóiból, amelyek a falusi labdarúgás kiveszőben lévő, gyökeresen átalakuló világának talán utolsó pillanatfelvételei. A rögzített mozzanatok túlmutatnak a sport keretein, éles korrajzot és szociológiai látleletet kínálnak.

A Hátsó füves gyűjteményt a sátoraljaújhelyi és a zempléni futballkultúra egyedülálló kincsei egészítik ki. Korlenyomattal ér fel a környékbeli, sok esetben már megszűnt csapatok húsz-harminc évvel ezelőtti mezeiből készült színes válogatás, a régió valamikor virágzó futballéletének szomorú mementója a múzeumi darabbá lett bekecsi kispad és szögletzászló, a zempléni futballtörténelem csodálatos fotóemlékei pedig különleges időutazásra csábítanak.

A kiállítást mind a látogatók, mind a szakma elismerően fogadta, 2022-ben az Év kiállítása díjat is elnyerte. Emellett a „Harmadik félidő bisztró” előadássorozat rengeteg érdekes és értékes előadásnak, beszélgetésnek adott otthont, melyekben a labdarúgás témájából kiindulva a szociológia, a történettudomány, az irodalom és a fotóművészet területeinek elismert képviselői vettek részt.

Hátsó füves futballmentő túra

A Hátsó füves kiállítás Harmadik félidő bisztró előadássorozata volt a táptalaja annak az kísérletnek, hogy vajon feléleszthetők-e - s ha igen, milyen formában – az amatőr falusi labdarúgás szunnyadó közösségei, lehet-e újra életet csempészni a sokszor hosszú évek, vagy évtizedek óta használaton kívüli futballpályákra. Így indult el 2022 tavaszán a múzeum aktív közreműködésével a Hátsó füves futballmentő túra, mely napjainkra a régió egyik legjelentősebb társadalmi-kulturális programjává alakult: az elmúlt másfél évben számos hegyaljai és bodrogközi településen zajlott kulturális tartalmakkal kiegészített futballünnep. A kezdeményezésből mára Hátsó füves kupa néven szervezett futballtorna lett, s a „sátoraljaújhelyi gondolat” országos viszonylatban is indukálta a vegytisztán amatőr falusi futballélet újjászervezését. A zempléni mintaprogram alapján időközben a zalai, szatmári és baranyai régiókban is hasonló kezdeményezések indultak, s a Magyar Labdarúgó Szövetség kiemelt társadalmi programként támogatja a mozgalmat. A zempléni Hátsó füves futballmentő túra az UEFA Grassroots Awards ezüstérmét kapta a társadalmi kezdeményezések kategóriájában.

Kassák Múzeum: az avantgárd nyitott múzeuma

A Kassák Múzeumban folyó, szerteágazó irodalom- és művészettörténeti kutatások bemutatására 2022-ben egy online megjelenő, nyílt hozzáférésű (open access) könyvsorozatot indítottunk, amelynek kötetei a Kassák Múzeum weboldalán, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum online gyűjteményi adatbázisán keresztül jelennek meg. A kiadványsorozat köteteit magyar és angol nyelven jelentetjük meg. A sorozatban olyan szerkesztett köteteket teszünk közzé, amelyek múzeumi munkatársak és felkért szerzők tanulmányait, valamint forrásértékű dokumentumokat és irodalmi szövegeket is közölnek a múzeum gyűjteményéből. A nyílt hozzáférésű formátum biztosítja a széles körű hozzáférést, valamint azt is lehetővé teszi, hogy a múzeum által közzétett eredmények az oktatásban is hasznosulhassanak.

Régóta megoldandó feladat volt a Kassák Múzeum kivételes értékű képzőművészeti gyűjteményének a mai muzeológiai archiválás igényeit kielégítő digitalizációja. 2022 nyarán, éppen a PIM főépületének felújítása ideje alatt sikerült egy olyan hosszabb kitelepülést megszervezni, ahol a Fotólabor munkatársai a Kassák Múzeumban felállított ideiglenes fotóműteremben készítettek nagy felbontású professzionális műtárgyreprodukciókat a teljes képzőművészeti gyűjteményről. Kassák festményeiről és szobrairól (összesen mintegy 600 tétel), valamint a törzsgyűjtemény részét képező, Kassák Lajos hagyatékaként bekerült relikviákról (mintegy 120 tétel).

A feladat azért is kiemelkedő jelentőségű, mivel a gyűjtemény nagyobb részéről korábban nem rendelkeztünk szolgáltatásra alkalmas digitális reprodukcióval. A fotográfiák szakszerű archiválása mellett, előre láthatólag 2024 év elejére a gyűjtemény teljes képanyaga felkerülhet az intézményi online gyűjteményi adatbázisba is.

A következő, szintén nagyléptékű digitalizáció idén zárul le, amikor a képzőművészeti gyűjtemény mintegy 800 tételes grafikai gyűjteményét, a legkorszerűbb, a műtárgyak épségét, fényvédelmét leginkább biztosító eszközökkel archiválja a PIM Digitalizáló Műhelye.

Cseh Tamás Archívum:

kultuszápolás muzeológiai eszközökkel

2020 januárjában fenntartói döntés nyomán a Cseh Tamás Archívum a PIM önálló szervezeti egységeként folytatja tevékenységét. Ennek nyomán megindult az átadás-átvétel folyamata, a munkaszerződések megkötése, az irodai kapacitások kialakítása, a gyűjteményi anyag felmérése, a leltárrevízió, a Cseh Tamás hagyaték tételes fellistázása és vásárlásra történő előkészítése, majd 2020–2021-ben a teljes hagyaték két részletben történő megvásárlása. Cseh Tamás-hagyatékának megvásárlásával – a PIM gyűjteményezési elveinek megfelelően – különböző műfajú és jellegű anyagok kerültek állami tulajdonba. A Cseh Tamás Archívum PIM-beli integrációjával, a rendszerváltás előtti időszak legjelentősebb popkulturális, nemzedéki identitásképző anyaga került a múzeum gyűjteményébe, amelynek feldolgozása és bemutatása kiemelt feladat.

Ennek első lépéseként 2023-ban Cseh Tamás születésének 80. évfordulóján nyitottuk meg Helyzetjelentések címmel az életutat és annak az állami vásárlással a gyűjteménybe került legizgalmasabb elemeit bemutató időszaki tárlatunkat.