2025: jókai 200

Mekkora a szívköröd? · Függelék

A Jókai-életmű és a modern tudományok.

Jókai Mór-emlékév születésének 200. évfordulója a PIM-ben

Jókai Mór az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnépszerűbb alakja volt: szimbolikusnak is tekinthető, hogy születése és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása ugyanarra az évre, 1825-re esett. Végigélte azt a

19. századot, mely paradigmaváltások sorát mutatta fel: művészeti és tudományos szervezetek alakultak a nemzeti identitás életben tartása, a tudományos kutatás segítése, az információk közzététele és azok hétköznapi emberekhez való eljuttatása céljából. Ezt a tendenciát a könyv- és sajtóbirodalmak nemcsak érzékelték, hanem aktívan részt is vettek az ismeret- és tudományterjesztésben, melyhez legnépszerűbb szerzőket, például Jókai Mórt nyerték meg.

Kiállításunk is az aktualitásokat, a kapcsolódásokat keresi a modern kor embere által felvetett releváns problémákhoz: az információhoz, annak médiumai, közvetítő eszközeivel való viszonyhoz, vagy éppen az ökotudatosság és környezetvédelem kérdésköréhez, mely Jókai életének egyik kulcskérdése.

Kiállításunk e fenti kettős évfordulóra – az MTA megalapítása és Jókai Mór születése – kíván koncentrálni oly módon, hogy az írói-szerkesztői életmű e kevéssé ismert, de rendkívül izgalmas rétegét mutatja be: a humán- és természettudományok új ismeretanyagában jártas Jókait, akinek műveit átszövik a modern tudományok, technika legújabb vívmányainak eredményei (pl. miként jelenik meg a geográfia, a néprajz, a biológia, a csillagászat, a szénbányászat vagy éppen a régészet, miként válik szövegalakító tényezővé egy-egy tudományos probléma, és hogyan viszonyul ehhez a múzeumunk által őrzött hagyaték műtárgyegyüttese).

Jókait mint prózai műfajokkal kísérletező alkotót is ismerjük: a románc, a krimi, az anarchista regény, az utópia, a sci-fi tartalmi és formai világának „megmagyarításával” is próbálkozott. Ezeknek a korban még nem kanonikus, de mára már népszerűvé vált műfajoknak a születését is megidézzük, hisz – csupán egy példát kiemelve – Jókainak a technika fejlődéséről való innovatív elgondolásai a jövőt is játékba hozzák.

Jókait egész életében izgatták a technikai hatékonyságnövekedés társadalmi és egyéni hatásai. Sci-fi és utópisztikus művei (A jövő század regénye, Egész az északi pólusig, Ahol a pénz nem isten) ennek az érdeklődésnek a bizonyítékai.

1872 és 1874 között jelent meg A jövő század regénye a Hon hasábjain, ezzel megszületett a modern magyar nyelvű sci-fi irodalom. A regény fiktív jövőjében sorjáznak a Jókai fantáziáját dicsérő, érdekesebbnél érdekesebb technikai találmányok leírásai. A mű központi gondolata, hogy a tudományos és technikai felfedezések segítségével az egyén és a társadalom átalakítható, tökéletesíthető. A regényben végül egy fiktív univerzális anyag, az ichor felfedezése és a repülőgép megalkotása, valamint egy a Naprendszert átalakító csillagászati esemény változtatja meg az ember életét.

Terveinket összegezve: a kiállítás az életműnek a mai olvasó számára aktuális és nagyon is összefüggő területeire fókuszál, mint a tudomány, medialitás, környezettudatosság, hogy ezáltal megszólíthassa és behívhassa a legifjabb generációt is, egy olyan modern közelítésmódot kínálva az életműhöz, mely segíti annak újraolvasását.

Kapcsolódó muzeológiai feladatok:

A Jókai-emlékévre és a kiállításra készülve a gyűjteményi tárak és az állományvédelemi szakemberek már 2023-tól dolgoznak a Jókai-gyűjtemény fizikai számbavételén és adatrevízióján, a dokumentumleírások aktualizálásán, a gyűjtemény restaurálásán, digitalizációján. Várhatóan 1200 fóliónyi kézirat állományvédelmi ellenőrzése és szükség esetén restaurálása történhet meg.

Jókai sci-fi munkásságának bemutatására a PIM gyűjteményének több műtárgya bevonható. A jövő század regénye egyik autográf töredéke Kézirattárunkban fellelhető, a mű megjelenésének 100. évfordulóján készült grafikák (Maurer Dóra, Raszler Károly, Kondor Béla alkotásai) gyűjteményünk részei, csakúgy, mint Jókai gyűjteményei, az általa járatott folyóiratok, természettudományos érdeklődésének bizonyítékai.

Célunk továbbá olyan média- és tartalomszolgáltató forráshelyet létrehozni, mely a 200 Petőfi szabadon vállalásához hasonlóan kétszáz relikvia, kézirat, papírrégiség és nyomtatvány műtárgyleírásán keresztül ismerteti meg Jókai Mór korát, életét, alkotásait és személyes tárgyait a közönséggel.

A kiállítás részeként a közelmúltban megújult múzeumi kertet és udvart is játékba hozzuk: Jókai botanikai ismereteit megidézve és a környezetvédő alkotót bemutatva a néhány olyan a növényfajjal is megismertetjük a látogatót, amelyet Jókai oltott egykor kertjében, és amelyekről szakmunkáiban és regényeiben is szólt.