Marketing, pr, belső-külső kommunikációs stratégiai elképzelések, bel- és külföldi szakmai kapcsolatok, együttműködések tervezete

Mekkora a szívköröd? · Függelék

Marketingstratégiai vázlat és alapvetések 2024-2029

A Petőfi Irodalmi Múzeum egy unikális, egyedi gyűjteménnyel rendelkező, közepes méretű múzeum, amely jól megkülönböztethető a többi kulturális intézménytől. Masszív szakmai csapatával, elhivatottan, magas szakmai színvonalon végzik munkájukat. A PIM megújulásra, új módszertanok elsajátítására nyitott intézmény. Fontos lehetőség, hogy tagintézményi hálózatával nemcsak Budapesten, hanem vidéki helyszíneken is hatást tud gyakorolni a kulturális életre.

A 2024-2029 között előttünk álló 5 évet, az új vezetői ciklus feladatait négy tartalmi-fejlesztési pillérre alapozzuk: évfordulós kiállítások (Jókai 200; PIM 70), épületfelújítás II. üteme, a kert és az udvar négyévszakos hasznosítása, illetve az intenzív digitalizációs tevékenység, beleértve ebbe virtuális gyűjteményi katalógusok összeállítását.

A „Múzeumpark” – egy új entitás lehetősége

A Múzeum épületének felújítását követő intézményi újrapozicionálás számos lehetőséget nyitott meg a különböző célcsoportok elérésében. Ugyanakkor a digitális fejlődés, a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térhódítása, illetve az ebben felnővő Z és α generáció viselkedésmintázatai arra ösztönöznek minket, hogy az eddigi megszokott múzeumi gondolkodástól eltérő, a fiatal generáció tagjai számára a múzeumi szolgáltatások befogadását lehetővé tevő újszerű megoldásokat alkalmazzunk.

Az épület részleges felújításának befejezésével, az elmúlt egy év működésének tapasztalatai alapján, a fenti szempontokat figyelembe véve kell a múzeum szolgáltatásait fejleszteni és megújítani. A Károlyi-kert és a múzeum kertjének egybenyitásával marketing szempontból megnyílt a PIM előtt egy ritka lehetőség: egyszerre a múzeum falain kívül, de ugyanakkor mégis az intézmény keretein belül olyan rendezvénytér jött létre, ahol különböző műfajú és stílusú, a PIM-hez köthető programok valósulhatnak meg. Ezek az események alkalmasak arra, hogy szegmentáltan szólítsanak meg célcsoportokat és elköteleződést alakítsanak ki a célcsoportokon belül a PIM-hez, hogy a későbbiek során már a kiállításaink és más programjaink iránt is érdeklődjenek.

A kert egybenyitásával egyidőben megnövekedett a külföldi turisták érdeklődése is a múzeum iránt. Ezt támasztják alá a google-profilunk statisztikai adatai is: jól példázza ezt, hogy az „attraction” keresőszóra jelentős találatot eredményez a PIM profilja. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kertre és a műemléképületre kíváncsiak az ide látogató turisták, hanem nyitottak a kiállításaink megtekintésére is. Ez hosszú távon azzal a feladattal jár, hogy minden időszaki tárlatunkat úgy kell megvalósítani, hogy azok a külföldi látogatók számára is befogadhatóak legyenek. Az irodalmi kiállításokat tekintve nem elegendő a tárlatok egyszerű lefordítása idegen nyelvre, hanem speciális audioguide-okat kell alkalmaznunk, melyek segítenek a tartalmak megértésében. Az elkövetkező időszak feladata, hogy ennek lehetőségét, mind a tartalom, mind az eszközök terén megteremtsük.

A Z és az α generáció

Ez az a két „bűvös” generáció, amelyek tagjai már máshogyan szemlélik, értelmezik és dolgozzák fel, illetve alakítják a körülöttük lévő világot, mint azt teszik az előző generációk tagjai. Már-már közhely az a megállapítás, hogy óriási szakadék tátong a fiatalabbak és az idősebbek között. A PIM kiemelten fontosnak tartja, hogy ezzel a „problémával” szembesüljön és foglalkozzon, mert a Z generáció tagjai már megjelentek a munkaerő piacon, ők alkotják a legfiatalabb felnőtt réteget. Az alfák pedig lassan a középiskolai éveiket kezdik el. Mindkét korosztály nagyon fontos látogatói szegmens a PIM számára, ezért a következő években nagy hangsúlyt kell fektetnünk az ő elérésükre, és ennek a munkának meg kell jelennie a kiállítások és a programok terén egyaránt.

Közösségek

Egy kulturális intézmény szempontjából nagyon fontosak azok a közösségek, melyek egyszerre látogatói és alakítói is a múzeum arculatának. Folytatni kell azt az építkező munkát, amelyet az előző években kezdtünk el, annak érdekében, hogy a múzeum körül több homogén közösséget építsünk, beleértve hátránnyal élő társaink közösségeit is (lsd. Könnyen, egyszerűen – múzeum és irodalom program, Demencia-program vagy az, amely a tanulásban akadályozott gyerekeket célozta meg). De ide kell sorolni azoknak a wokrshopoknak, műhelymunkáknak azt a sorát is, melyek kisebb csoportokat szólítanak meg aktivitást igénylő foglalkozásaikkal és amelyek egyszerre szolgálnak új ismeretekkel az érdeklődők számára, illetve árnyalják a múzeumban folyó szakmai munkát is. Ezeknek a folyamatoknak a folytatása és fejlesztése marketing és PR szempontból is jelentős előnyt biztosíthat a PIM számára.

Online tartalmak

A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében jelentős potenciál van, hogy az online tartalomszolgáltatás terén növelje követői számát. A múzeum Médiatárának gyűjteménye lehetőséget nyújt arra, hogy az olyan divatos platformokon, mint a podcastek is jelen lehessen a PIM. Az elkövetkező évek feladata, hogy ezt a „piaci előnyét” hatékonyan ki is használja az intézmény és irodalmi témákat tekintve komoly online tartalomszolgáltatóvá lépjen elő.

Tagintézmények

A PIM tagintézményi rendszere nagyon változatos, az emlékmúzeumtól, a gyerekeknek szóló Mesemúzeumon keresztül a vidéki, regionális helytörténet szempontjából is fontos múzeumig többféle intézmény is megtalálható a PIM filiáléi között. Ez nagyszerű lehetőséget ad a különböző korosztályos célcsoportok elérésére. A két vidéki intézménnyel, a Kazinczy Ferenc Múzeummal és A Magyar Nyelv Múzeumával együtt pedig lehetőség lesz a vidéki közönség megszólítására is. Az elkövetkező évek feladata, hogy intenzív marketing segítségével a két vidéki tagintézmény országosan is ismertséget szerezzen, és masszívan bekapcsolódjon a hazai turizmus vérkeringésébe.