Hazaszótár
A világpolgár magyar értelmiség egy részének van egy nagyon irritáló szokása: alighogy átlépi az országhatárt, hátraköp a válla fölött. Magyaroznak ha kell, ha nem, mintha ez lenne a belépő a világpolgári klubba. Emlékszünk még Kertész Ákosra Kanadából, aki szerint a magyarok „genetikusan alattvalók”. Idézzünk abból a szövegéből, amiben megpróbálta megmagyarázni
Hazaszótár
A héten ünnepeltük Csoóri Sándor 95. születésnapját. Az ünnepséget a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartottuk, ahol Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium elöljárója elkötelezte magát a zámolyi Csoóri-szülőház felújítása és emlékhelyként való újragondolása kapcsán. A magam részéről soha nem váltottam szót személyesen Csoóri Sándorral. Ismertem őt távolról, mint ahogyan
Hazaszótár
Ötven évvel ezelőtt az idén százéves Nagy Lászlót kérdezte Kormos István kamerák előtt. Az interjú elhíresült részét csak emlékeztetőül idézem ide: „KORMOS ISTVÁN.: Tegyük fel – amiről itt beszélgettünk, elmondtad itt a gondolataidat –, ez a film megmarad. Mit üzensz azoknak, akik száz vagy ötszáz év múlva ülnek szembe veled? NAGY LÁSZLÓ:
Hazaszótár
Induljunk ismét a kályhától, vagy stílusosan a barlangban lobogó tűz melegétől – vagyis ahogy a kedves hallgatók lassan már megszokhatták: Platóntól. A kedvenc filozófusom ugyanis már két és félezer évvel ezelőtt különbséget tett a vélekedés (doxa) és a tudás (episztémé) között. Többek között a Theaitétosz című dialógusában arra mutat rá, hogy
Hazaszótár
Idén ünnepeljük Klebelsberg Kuno születésének 125. évfordulóját. A magyar kultúrpolitika legnagyobb alakja olyan időszakban vállalta a nemzet szellemi újjáépítését, amikor hazánk történelmének egyik legsötétebb időszakát élte. A trianoni trauma után ő volt az, aki felismerte: Magyarország csak akkor maradhat talpon, ha „kultúrfölényre” tesz szert a régióban. Mielőtt még felszisszennének a
Hazaszótár
Idén egyebek mellett a magyar tudományt ünnepeljük. Ugyanis kétszáz évvel ezelőtt, 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy tudós társaság létrehozására. Példáját más nemesek, például Vay Ábrahám és gróf Andrássy György is követték. Így jött létre a Magyar Tudós Társaság. Az alapítást az
Hazaszótár
Gondolom, mindannyian ismerjük Platón barlanghasonlatát. De azért röviden a lényeg: Képzeljünk el embereket, akik születésüktől fogva egy barlangban élnek leláncolva, és csak a falat látják maguk előtt. Mögöttük tűz ég, és a tűz fényében tárgyakat hordoznak egy fal fölött, amiknek árnyéka a barlang falára vetül. A rabok csak ezeket az
Hazaszótár
Az idei év nálunk a kertről szólt. Idén először palántáztunk veteményeztünk, küzdöttünk, majd arattuk a terményt családi körben. És végre azt éreztük, hogy utolértük a saját életünket. Ugyanis az asszonnyal beleszülettünk egy fogalomba, majd annak jelentésmezejében nőttünk fel. Ez a fogalom a Tündérkert. Székelyföldön még Ceausescu Romániájában is úgy tudtuk,
Hazaszótár
Idén a nagy presztízsű Petőfi-díjat Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd és Mircea Dinescu román költő kapta. A Petőfi-díjat olyanoknak szokás adni, akik – a hivatalos indoklás szerint – az elmúlt évtizedekben kiemelkedően sokat tettek a közép-európai népek szabadságáért. A múlt idő kissé becsapja az embert. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy
Hazaszótár
Harminc öt évvel ezelőtt sietősen papírra vetett naplójegyzeteket olvasok. Napra pontosan 35 évvel ezelőtt, 1989. december 15-én Temesváron az a fiatal református lelkész, akit akkorra már hosszú ideje vegzáltak a román kommunista diktatúra erőszakszervezetei formálisan a saját püspöke feljelentése okán, ezt írja a naplójába: „Felkeltünk nyolc óra körül, reggeliztünk,
Hazaszótár
Bő száz évvel ezelőtt született írásból idéznék: „… valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod
Hazaszótár
Advent első vasárnapján meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. Így kezdődik a teremtés is. „Legyen fény”, mondá az Úr, és lőn világosság. Az advent lényege, hogy mit világít meg ez a fény, ami egyre csak növekszik a következő vasárnapokon meggyújtandó gyertyák, az ünnepi készülődés, a várakozás miatt. Szóval az